A falu első okleveles említése 1380-ból származik, de ennél jóval korábbi település. Neve arra utal, hogy a Marcal itt ömlött a Rábába.
A falu négy vármegye: Győr, Sopron, Vas és Veszprém találkozásánál feküdt. 1402-ben hetivásár tartására kapott jogot. Évszázadokon át a Gutkeled nemzetségbeli családok birtokolják. Először a Marcaltőieké, 1645-ös kihalásukig, majd az Amadék kapták meg adományul a királytól.
1902-től 1945-ig az Esterházyaké volt. A Marcaltőiek régi kastélyát 1551-ben említi okirat. Több malmot birtokolt a család, révátkelő is volt itt. Az Amadé család új kastélyt építtetett, a folyókat ásott mederbe terelték. A fejlődő település a XVIII. századtól a XIX. század közepéig mezővárosi rangot viselt.
1849. június 27-én a Marcaltő és Ihász között zajlott le a szabadságharc ihászi ütközete: Kmety György tábornok honvédei hősiesen küzdöttek a császári csapatok ellen. Az egyetlen Veszprém megyei csata helyszínét emlékoszlop őrzi. Ihász ősi település, a központi belterülettől 7,2 km-re helyezkedik el, lélekszáma 270 fő.
Nevezetességeink:
A Megyehatárkő, ami az önkormányzat előtt található négy vármegye Győr, Sopron , Vas és Veszprém vármegyék egykori határát jelképezi.
Római katolikus templom barokk stílusban épült a XVIII. században, 1820-ban klasszicista jellegűvé alakították át.
Gróf Amade Antal síremléke,gróf Hadik András, Üchtritz Emilné Amade Dominika grófnő síremléke a marcaltői temetőben.
Ihászon az 1848/49-es szabadságharc egyetlen Veszprém megyei ütközetének emlékhelye és az ismeretlen katona sírja.
További információ: